Veronica Roth: A beavatott könyv és film

EGYETLEN DÖNTÉS
alapján megtudhatod, kik az igazi barátaid
EGYETLEN DÖNTÉS
meghatározhatja az értékrendedet
EGYETLEN DÖNTÉS
örökre megmutathatja, kihez és mihez vagy hűséges
EGYETLEN DÖNTÉS, AMELYTŐL MEGVÁLTOZOL
Beatrice Prior az antiutópisztikus Chicagóban él: az itteni társadalom öt csoportra tagolódik, melyek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Ők az Őszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Műveltek. Az év egy bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralevő részét. Beatrice ingadozik aközött, hogy a családjával maradjon-e, vagy végre önmagává váljon. Ez a két lehetőség kizárja egymást. Végül olyan döntést hoz, amely mindenki számára meglepetést jelent – még önmagának is.


Először is, ha már beavatott akkor jöjjön a könyves részéről pár mondat. Utána pedig a filmről :)

Kezdésnek megint felteszem magamnak a kérdést, hogy ezt miért nem olvastam eddig? Ugyanis óriási hiba volt részemről. Magába a könyvbe szerintem már milliószor beleolvastam. Tudtam is miről szól, de nekem legalábbis az Ally Conde sorozata kezdve a Matched könyvvel nem jött be és valamiért akaratlanul is ezt ahhoz hasonlítottam. Nem is értem miért, de úgy voltam vele, hogy biztos nem tetszene.

Egészen addig amíg meg nem láttam egyszer a Beavatott filmes verziójának előzetesét. Na arra mondtam azt, hogy ezt látni kell majd. És ha már látni akkor olvasni is. És mivel itt volt a nyakunkon a bemutató előtte most el is olvastam.

És ismét csak beigazolódott, hogy ezt már rég olvastam volna. Előre is sorry ha sokat fog az Imádtam szó szerepelni a posztban. De egyszerűen ezzel lehetne legjobban összesíteni a véleményem.

Nos mint a fülszöveg írja egy teljesen más világot ismerhetünk meg mint amiben most élünk. Itt él Tris akinek a szemszögéből megismerhetjük a történetet. Egy olyan világban amiben minden embernek megvan a maga helye és feladata. Tris pedig elérve egy bizonyos kort döntés elé érkezett. Ami az egész életét változtatja meg.

Már az elején elkezdjük megismerni ezt a világot amit az író nő szerintem zseniálisan kitalált.

Visszatérve arra a bizonyos döntésre, ezzel kezdődik mindent. Tris új élete, új közösség, új emberek és még megannyi minden. Egy teljesen más közegbe kerül és itt kell helyt állnia. Nekem nagyon tetszett az ő karaktere, noha számára kissé nehézkesen indulnak a dolgok de egy igazi belevaló csaj szerintem. És nem utolsó sorban bátor. Én legalábbis nem hiszem, hogy kibírtam volna azt amiken ő átment. De ki tudja? :)

Nagyon tetszett az egész világ ahogy ki lett találva, a történet, a szereplők. Főleg onnantól imádtam, hogy Tris megérkezett a Bátrakhoz. Ott indultak csak be a dolgok.
Fantasztikusan kitalált történet ami végig fent tartotta az érdeklődésem és csak faltam az oldalakat.

Nagyon megkedveltem Tris karakterét, Négyesről már ne is beszéljük. Tetszett a kettejük kapcsolata, ahogyan indult és ahogy folyamatosan alakultak a dolgok. Egyszerűen imádtam a párost, a közös jeleneteiket.

Az egész sztorit, ahogy minden le volt írva, a többi szereplőt is, a helyszíneket és magát az egészet. Egy olyan világba kalauzol el, nem mindennapi kalandokba amik hihetetlenek és teljesen lekötik az olvasót és alig várod, hogy megtudd mik történnek még. És ahhoz képest ahonnan indult Tris karaktere nagyon tetszett milyen lett végül. Egy igazi bátor. Ugyanakkor nem csak ez a tulajdonság jellemző rá.

Egyszóval imádtam ezt a világot, a két főszereplőt. A többiek közül Will és Christina lettek nagy kedvenceim. Na persze akadtak nem éppen szimpatikus szereplők is, de ezzel tuti nem lepek meg senkit.

Visszatérve a történetre megismerhettük Trist, és tanúi lehettünk, hogy illeszkedik be ebbe a társaságba miközben nem éppen jó dolgok voltak kialakulóban. A végső úgymond bonyodalom is mit ne mondjak nagyon jól ki lett találva. Egyszerűen képtelen voltam letenni a könyvet amíg meg nem tudtam mi történik velük.

Azért akadtak szomorú pillanatok, de minden háború veszteségekkel jár. Sajnos ennek a történetnek is meg vannak az ilyen pillanatai, de hát az élet sem mindig igazságos. Sőt.

De minden van benne ami egy jó könyvhöz kell. Fantasztikus történet, szerethető karakterek, egy remekül leírt világ amiről olvasva szinte te is a részesének érzed magad. Érzelmek, romantika, az a bizonyos szikra sem hiányozhat a két főszereplő közül. Bánat, a szabadság érzése, öröm, nehézségek, szenvedés, barátság és még sorolhatnám. És persze a szerelem :) ez még tökéletesebbé tette a sztorit, ahogy az író nő beleszőtte ezt a kapcsolatot.

Egyszerűen imádtam a történetet.

És akkor ismerjük meg Trist és Négyest: 

Meg kell mondjam ezelőtt még sosem hallottam róluk, de az immár biztos, hogy még sokat fogunk hallani róluk. Egyszerűen tökéletes választás a két főszereplő.




Mint a könyvet a filmet is ugyanígy imádtam. Mivel olvastam előtte tudtam mihez hasonlítani. És örültem, hogy követte a könyvet, nem pedig olyan volt amire akadt már példa, hogy teljesen mást kaptunk egyes helyeken mint a könyvben.

Fantasztikusan visszaadta a könyv élményét. Én vizuális típus vagyok, és általában ha olvasok mint egy filmként pereg le előttem a történet de ez jócskán meghaladta a képzeletem. Tökéletesen adta vissza a könyvet.

A szereplők, a helyek, az egyes csoportok. Ahogy végigkövetjük Trist, amint csatlakozik a bátrakhoz, barátokra és ellenségekre lel. Le a kalappal. Végre egy olyan adaptáció amire teljesen azt tudom mondani, hogy hű a könyvhöz. A legtöbb ilyen esetben mindig az van, hogy a könyv mindig jobb. Hát talán ennél a filmnél lesz az, hogy ezt megcáfolom és azt mondom döntetlen az állás. Fantasztikus mind a kettő.

Főleg így, hogy nemsokkal a film előtt olvastam. Jó volt megelevenedni látni a történetet ahogy mások képzelték el és alkották meg. Egyszerűen remek lett.

 

A kedvenc párosom pedig ezennel Tris és Négyes. Imádom őket. Ahogy indult a kapcsolatuk és ahogy alakult, hát remek volt. Eleinte talán fagyos, kemény többnyire Négyes részéről de ahogy alakult a dolog, nos nagyon tetszett.

Szerintem sokak kedvence, nekem legalábbis ez a rész. Hát itt lehetett nevetni nekik nagyon bírtam őket :)

 Lehet, hogy gáz de az úgymond rossz fiúk közül a film után szimpatikus volt Eric. Szerintem ő külsőre is jól el lett találva. Egy kemény csávó, és  könyörtelen is. A megformálója remekül alakította a rossz fiút.

Na de maradjunk a jófiúknál. És ennek a pasinak senki sem érhet a nyomába. Szerintem kijelenthetem, hogy a csajok, hölgyek körében új kedvenc született. Mégpedig Theo James :)

És ha már férfi, akkor női főszereplő is :) Shailene Woodley. Őt sem ismertem eddig, de akárcsak Theo Négyes, ő is remek választás volt Tris karakterére. Nagyon bírtam a csajt :) szuperül alakított.

Christina és Will párosa volt még kedvenc, a történet vége

  Az egész történet mind könyvben mind filmen fantasztikus. Már kétszer láttam a filmet de megunhatatlan. A film zenéit is csak ajánlani tudom. Azok is szuperek. Itt is egy kedvenc a sok közül :)

Egyszóval aki még nem olvasta hajrá. Ha egy jó történetet akarsz, szuper szereplőkkel,izgalmakkal, szerelemmel, egy dögös pasival akkor hajrá. A filmről már ne is beszéljük. Az is kötelező :) 

Egy kis kedv csinálónak:

Sylvia Day - Megigézve

Max Westin maga volt a megtestesült szexualitás. A lány már a közelségéből, a szagából érezte. Benne minden nyers volt és érdes. Egy őseredeti lény. Akárcsak Victoria.
Max túl hosszan fogta a kezét, sűrű pillákkal keretezett szeme leplezetlenül elárulta a szándékát: magának akarta, meg akarta szelídíteni a nőt…
„Victoria”.
Egy szó csupán, de ahogy a férfi szájából hangzott, abból olyannyira sugárzott a birtoklás, hogy Victoria már-már magán érezte a nyakörvet.
„Ez hozzátartozik a természetedhez – morogta a férfi. – A vágy arra, hogy valaki megszerezzen.”
Ebben a macska-egér játékban minden csak illúzió, ám a szenvedély valóságosabb már nem is lehetne…


 Hát összességében egy Érdekes szóval jellemezném. A fülszöveg alapján teljesen arra számítottam, hogy amolyan Crossfiret kapunk más szereplőkkel. És tényleg arra is számít az ember, hogy na egy újabb ilyen.

Lényegében igaz is, de már az elején ha nem tudod,már pedig a fülszövegből nem lehet rájönni az író nő egy kicsit meg tud lepni.

Ahogy néztem itt molyon milyen típusú címkéjei vannak a könyvnek, hát én még egyet hozzátennék. Le nem írom mert azzal le is lőném azt a bizonyos dolgot amit az író nő beleszőtt, amitől mégis más lesz mint az eddigi ilyesféle erotikus történetek.

Eleinte bevallom csak lestem egy picit ezzel a dologgal kapcsolat, nem gondoltam, hogy amit ír tényleg szó szerint kell érteni. Utána pedig rögtön rá is jön az olvasó, hogy hoppá ezt tényleg szó szerint gondolja.

Tetszett ez a dolog benne, és szerintem ezzel még többet ki lehetett volna hozni belőle, mert jól ki is találta. A szereplőkkel sem volt baj, lényegében akárcsak az eddigi karakterek akiket a legtöbb ilyen regényben olvasunk, azzal a különbséggel, hogy itt nem egy Ana és Eva karakterű nőről van szó ha Victoriát nézzük. Nem egy félénk típus, hanem jócskán belevaló és tudja mit akar.

Visszatérve magára a történetre örültem volna ha ebből a dologból amit kitalált az író nő többet hoz ki, akár több bonyodalmat mi egymást. Túlságosan sok volt az igencsak részletes szex jelenet amit ugye már Crossfirenél is megszokhattunk. Ebből lehetett volna kevesebb.

Ezt leszámítva összességében nem volt rossz. Nem erre számítottam, de jó volt, hogy meg is tudott lepni. De örültem volna ha többet van inkább ez a része jelent a történetben mint a tömérdek szex. Na de talán majd legközelebb :D

Aki magát a könyvet is a kezébe veszi, nem egy vastag darabról van szó, hát ehhez írhatott még volna szerintem mert ki lehetett volna többet hozni belőle. Ami megint sok volt nekem a végén, hogy kb az utolsó 50 oldal 3 vagy 4 isten tudja már hány könyvből volt részlet.

Én meg na még akkor de jó van belőle erre pár oldal és vége is mert a többi nem az. De hát mondjuk a kiadónál na meg sem lepődök rajta. Csak akkor ne lennének mondjuk ki ilyen drágák ezek a könyvek.

Hát ez van.Lényegében megérte mert tetszett, érdekes volt. A borító is tetszik :) Láttam már kihívást hozzá kíváncsi leszek majd mások véleményére is.

S. C. Stephens - Féktelen

Egy szerelmi háromszög mindig csapda, s mindig rút áruláshoz vezet. Így hát Kiera megfogadja, hogy tanul az elkövetett hibákból. Szilárd elhatározása, hogy soha többé nem okoz ilyesfajta fájdalmat senkinek, különösen annak az érzelmekkel teli, különleges férfinak nem, aki elrabolta a szívét. De az életben minden kapcsolatnak új kihívásokkal kell megbirkóznia. Vajon kiállja-e az utolsó próbát Kiera szerelme? Szeretni ugyanis könnyű, ám bízni valakiben… az a nehéz.





 Ahhoz képest amennyire imádtam az első részt ez annyira semmilyen lett.

Oké Kellan <3 na őt még mindig imádjuk :) de alapjában véve a történet unalmas volt.

Teljesen átlagos dolgok történnek benne. Totál kiszámíthatóak a bonyodalmak is, ennél szerintem még én is jobbakat találtam volna ki.

Nekem alapból ez a „sztárok leszünk” szitu a srácoknál Kellan bandájánál nem hozott lázba. Szerintem még jobban meg lehetett volna írni ha nem így alakítja az író hanem megmaradnak úgymond „hétköznapi” emberek.

Lehet azért is tetszett jobban az első mert ugye abban ott volt a „tiltott gyümölcs” szitu na és azzal engem meg lehet venni. Sokkal izgalmasabb volt. Ebben így, hogy már együtt voltak nem volt olyan izgalmas. Persze tudtunk,hogy ez lesz összejönnek és minden szép de unalmas volt.

Ezekkel a bonyodalmakkal ha lehet annak nevezni semmi érdekes nem volt benne. Egyedül komolyan egy rész volt ami tetszett nagyon a végén egy bizonyos Anna – Griffin jelenet :) de azért továbbra is kíváncsi leszek mit tartogat a harmadik rész. Remélem jobb lesz mint ez. Addig az első rész a nagy kedvenc.

Julie Kenner - Örök rabság

Damien menekül a múlt sötét és démoni árnyai elől. Nekem csak egy vágyam van: neki adni magam egész testemmel-lelkemmel, megosztani vele minden kínt, felfedni minden titkot, amit eddig elhallgatott előlem. Uralkodik rajtam – ez természetes. De lesz-e bátorságom meghallgatni minden mocskos részletet, amit eddig elhallgatott?







Mivel ez volt a trilógia befejező része kíváncsian vártam. Főleg a második vége után ami igencsak sok kérdést hagyott maga után. Főként, hogy mi lesz a sorsa Damien Starknak.

Meg kell mondjam már az első pár oldal után tudtam, hogy a sorozatból ez lesz a kedvenc részem.

Végre nem csak az a tömérdek szex volt benne, hanem volt bonyodalom, dráma is bőven, hogy akkor mi lesz. És nem csak Damiennel hanem belőle kifolyólag kettejükkel is.

Nagyon tetszett ez a fordulat, dráma úgymond amit az író nő belevitt. Végre volt valami ami miatt lehetett izgulni és ami adta az érdekes pillanatokat. Igencsak nehéz próba elé álltak Nikki és Damien, főleg a pasi múltja miatt érdekes volt és szerintem jól megvolt írva, kitalálva. Ahogy alakultak a dolgok. Én személy szerint dráma párti vagyok, unalmas is az ha csak dúl a love és semmi gubanc nincs. Hát itt nem panaszkodhattam. Mint írtam tetszett ez a része, hogy igencsak meg kellett küzdeniük a maguk démonaival, és múltjukkal. És, hogy ennyi minden ellenére kitartottak egymás mellett, sőt egymásba kapaszkodtak, hogy túl legyenek ezen.

Alapból nem tetszene, hogy ennyire függenek egymástól de ismerve az életüket szerintem nagyon jól meg lett írva. Mondom nekem ez a rész tetszett a legjobban.

Szerintem jó befejezés volt, igaz a vége felé talán aki olvasta sejti hol, volt egy pont ahol na megvolt a para, hogy akkor mi is lesz. Hiszen ugye hol van az megírva, hogy mégis happy lesz a történet vége? Volt már rá példa, hogy egy történetben isten tudja meddig szenvedett egymásért és egy pár és a végére ott maradtunk hoppon….

De az izgalmak ellenére végül kiderült minden, az író nő mindenkiről akiről kellett lerántotta a leplet ezzel okozva néhány meglepetést is, és a helyére tette a dolgokat és szerintem nagyon jó véget talált ki Damien Stark és Nikki Fairchild történetének. Az utolsó pár oldal a nagy kedvenc. Aki még nem olvasta hajrá és megtudja miért is. :)

Simone Elkeles: Chain Reaction – Láncreakció

A legifjabb Fuentes testvér mindent elkövet, hogy a családját megvédje
Luis Fuentest mindig távol tartották a bandaháborúk erőszakos világától, amely a bátyjai életét megmérgezte. Luis így máshol kockáztatja az életét – hol hegyet mászik a Sziklás-hegységben, hol űrhajózásról álmodik. Mindegy, csak jöjjön az adrenalinlöket.
Nikki Cruz három szabályhoz tartja magát: minden fiú hazudik, hogy megkapja, amit akar, ne bízz olyan fiúban, aki azt mondja, hogy szeret, és soha, de soha ne randizz Fairfield déli részén élő fiúval. A szülei ugyan Mexikóból származnak, de orvosgyerekként inkább tartozik az előkelő északiakhoz, így az iskolában nem vállal közösséget a Latin Vér tagjaival. Aztán amikor Alex esküvőjén összefut Luis Fuentesszel, hirtelen kedve támad megszegni a maga által felállított szabályokat.
Luis számára először az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy elérje, Nikki újra esélyt adjon egy déli oldalon élő srácnak, de aztán felbukkan az életében Chuy Soto is, a Latin Vér új vezetője. Chuy egy igen kínos titkot tár fel Luis előtt a Fuentes családról, így a fiú kételkedni kezd mindenben, amit valaha hallott, tanult. A Nikki iránt érzett szerelme elég lesz-e ahhoz, hogy távol maradjon attól a sötét és kegyetlen világtól, amelynek a peremén pengeélen táncol?


 Ismét egy újabb Fuentes fiú és egy újabb fantasztikus történet. Ezúttal sem csalódtunk az írónőben is végre megismerhettük a harmadik Fuentes testvért is.

Nagyon jó volt ismét róluk olvasni, és a történet hozta a megszokott formáját ahogy az első kettő is ugyanakkor más is volt.

A fiúkat még mindig imádom immár Luist is, hogy jobban megismerhettük. Akárcsak Nikkit.

Tetszett a kettejük története, noha ez sem volt zökkenő mentes. Úgy unalmas is lett volna.
Hol velük nevettem, hol szomorkodtam, vagy éppen aggódtam értük.

Szuper lett a történet. Amit külön imádtam benne, hogy a korábbi két Fuentes fiúról és párjaikról is jócskán olvashattunk és nyomon követhettük, hogy alakul Alex és Brit élete, valamint Carlos és Kiara életéről is olvashattunk ismét.

Ez volt ami számomra még inkább feldobta.

Szuper történet volt és így, hogy úgymond a három Fuentes testvért története teljes is. Az utolsó oldalakat olvasva ismét el is érzékenyültem. Főleg mikor ismét olvashattunk egy ….. évekkel később megadott részt mint a korábbi történeteknél is. Ezek a részek mindig furcsák számomra, hogy így előre ugrunk az időben de nagyon tetszenek.

És azért ennek kapcsán felcsillant a remény is, bár annyira nem néztem még utána a dolgoknak, de hátha kapunk majd még három ilyen szuper történetet újabb három Fuentes testvérről?

Aki szerette az előző részeket szerintem ez is tetszeni fog neki. Csak azt sajnálom, hogy ilyen hamar vége lett, eltudtam volna még olvasni egy darabig :))

Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása

Hat hete már, hogy az apokalipszis angyalai alászálltak, és elpusztították a modern világot. Nappal az utcai bandáké a hatalom, de az éjszakákat a rettegés és a babona uralja. Mikor az angyalsereg harcosai tovaszállva magukkal ragadnak egy gyámoltalan kislányt, annak tizenhét éves nővére, Penryn bármit megtenne, hogy visszaszerezze a húgát.
Bármit. Ha kell, akár arra is hajlandó, hogy alkut kössön egy ellenséges angyallal.
Raffe félelmetes harcos, de most legyőzötten, szárnyaitól megfosztva, haldokolva hever a földön. Korszakokon átívelő háborúkban vívott győztes csatákat, most pedig egy éhezéstől legyengült tinilány kell, hogy megmentse az életét.
Miközben átvágnak a sötétségbe és káoszba merült Észak-Kalifornián, csak egymásra támaszkodhatnak a túlélés érdekében. Kénytelenek együtt megtenni az utat, hogy eljussanak San Franciscóba, az angyalok erődítményébe, ahol a lány mindent kockára tesz, hogy megmentse a húgát, az angyal pedig kénytelen legnagyobb ellenségeinek könyörületességére bízni magát, hogy újra ép és egész lehessen.


Hát várható volt, hogy mivel angyalok vannak a főszerepben kedvenc lett a könyv. Habár nekem ha egy tökéletes angyalos sztorit kell mondani rögtön Nalini Angyalai és világa jut eszembe ugyanis nekem ha angyalokról van szó ő viszi a prímet és vele együtt a kedvenc angyalom Raphael.


De ezt a történetet elolvasva egy újabb nagy kedvenc angyalos történet csatlakozott a már említetthez. Noha a két történet jobban nem is térhetne egy egymástól. De nem is baj ez, hiszen mi izgalmas lett volna benne ha hasonlít a két történet?

Ez a világ amit írónő felépített, a történet a szereplők egyszerűen fantasztikus. Ezek az angyalok ahogy közel sem jók, békésen és miegymás. Köztük is vérre menő csaták folynak és mire a történet végére érsz még akkor sem tudod igazán ki mit miért csinál, vagy mi miért történik. és ez így is izgalmas hiszen csak még inkább várod a következő részt.


Különösen szimpatikus lett a főszereplő Penryn, aki hát mit ne mondjak igencsak belevaló csaj. A mellé szegődő Rafiról már ne is beszéljük aki nem más mint a nagy Raphael Arkangyal.


Hihetetlen dolgokon mennek keresztül egy olyan új világban ahol jóformán minden teljesen más mint amit most ismerünk. Ebben a világban kell szembenézzek a rájuk váró problémákkal és veszélyekkel. Hiszen Penrynnek meg kell menteni az angyalok által elrabolt húgát, Rafinak pedig visszaszerezni többek között a szárnyait.


Hihetetlen dolgokon mennem át együtt, és imádtam a közös pillanataikat. Ami viszont kettejüket és a kapcsolatukat illeti egyenlőre ne sok mindenre számítsunk, bár ezért akad egy két pillanat de abszolút kor határos. Mégis ez a pillanat pont így tökéletes ahogy van, és remélhetőleg alakulnak még a dolgok. Hiszen mindketten teljesen más világból is származnak de most mégis összehozta őket a sors, és remélem az elkövetkezendőkben erre a részre is valami jó kis megoldást talál ki az író.

Ahogy elolvastam a fülszöveget egy teljesen más világot, és történetet olvashattam mint amit ez alapján képzelhettem volna. Mit ne mondjak sokkal brutálisabbat.

Hihetetlen volt az angyalok egy így felépített világáról olvasni. Főleg ami a történet végét illeti. Ez viszont nem éppen gyerekeknek való. Még nekem is volt mit emészteni, főleg, hogy nálam az olvasás olyan mintha közben egy filmet látnék az általam olvasott történetből. Ami olvasok az szinte egy filmként pereg le előttem elképzelve minden amit író elénk tesz. És ez a film hát nem éppen egy rózsaszín álom.

Mégis egy fantasztikusan kitalált és leírt történet. Egy teljesen más világról, kegyetlenségről, harcokról, nem kevés vérrel az angyalok részéről, ugyanakkor emberekről akik a családjukért küzdenek. Ahogy Penryn is tette, és aki a végére nem csak a családjáért harcolt hanem valaki másért is.

Egyszerűen imádtam. Csak azt remélem, hogy mielőtt kapunk folytatást, amiben megtudhatjuk, hogy alakul végül Rafi sorsa azok után ami vele történt, és persze, hogy kettejük sorsa miként alakul.

Ugyanis a történetnek közel sincs vége. Szóval folytatást nagyon hamar. Aki csak egy kicsit is imádja az angyalokat annak kötelező. De azoknak akik netán még nem szeretik, vagy nem olvastak még róluk mert ezután már biztos, hogy fognak.

Ami engem illet csak még jobban imádom őket. És még inkább az angyal szárnyas tetoválást a csuklómon közepén egy R betűvel amit egy Raphael nevű angyal ihletett anno. És ami immár két Raphael iránti imádatra emlékeztet :))

Sophie Jordan: Firelight – Tűzláng

EGY FÉLTVE ŐRZÖTT TITOK. HALÁLOS ELLENSÉGEK. PUSZTULÁSRA ÍTÉLT SZERELEM.
A drakik a sárkányok mai leszármazottai, akik képesek emberből sárkánnyá, és sárkányból emberré változni. A tűzokádás ritka képességével megáldott Jacinda még a drakik között is különlegesnek számít, mikor azonban lázadó természete miatt családja menekülni kényszerül az emberek világába, a lány nagyon nehezen tud beilleszkedni új közegébe. Közben egyre gyengül a benne élő draki szellem, és az egyetlen lény, aki képes életet lehelni Jacinda sárkány-énjébe nem más, mint a gyönyörű, rejtélyes Will. Csakhogy Will családja drakikra vadászik, ám Jacinda annak ellenére sem képes ellenállni a fiúnak, hogy tudja: nem csak saját életét, de a drakik legféltettebb titkát is kockára teszi.
Mitikus erejű, magával ragadó történet egy lányról, aki szembeszállt az elvárásokkal, és akinek szerelme ősi tilalomfákat döntött le.


 Nagyon tetszett a könyv, sőőt. Jó volt végre egy kicsit nem vámpírokról, vérfarkasokról és a többi társaikról olvasni. Végre eljöttek hozzánk is a sárkányok. Vagyis a drakik.


Fantasztikusan felépített világ, ahol ezeket a csodás lényeket megismerhettük. Velük együtt az emberi oldalukat is hiszen képes emberi alakot felvenni.


Igaz én örültem volna még egy kicsit több úgymond „sárkányos résznek” de nagyon szerettem azt is amikor Jacinda éppen ember volt. Mikor el kellett temetnie magában a drakit, hogy az emberek világába betudjon illeszkedni. Hiszen ezt várta tőle a családja. És ugye ismét felbukkant az a fiú az életében aki egyszer már megmentette őt és tudtán kívül ismét, folyamatosan ezt teszi Jacindával.

Mellette Willt is nagyon kedveltem. Imádtam a közös pillanataikat, noha tartottam is, attól, hogy végeszakad. Hiszen Jacindát kereste a falkája és persze Cassian.

Eddig róla nem sokat olvashattunk, de ugye már csak mert Will párti vagyok sem szimpatikus,de persze ez még változhat.

A történetben Jacindáról nagyon sokat, jóformán minden titkát megtudhattuk hiszen az ő szemszögéből olvashattuk a történetet is ezért voltam nagyon is kíváncsi, hogy vajon mit rejteget Will. Ugyanis sejthető, hogy neki is megvannak a titkai azon kívül ami már a legelején kiderült róla. Ami a rejtegetett titkot illeti hát én ahogy haladt a történet teljesen másra tippeltem volna és mielőtt mégis kiderült jól sejtettem,hogy mi lesz az. Bár ezzel a fordulattal teljesen meglepett az író nő de jól kitalálta. Jacinda családjáról háát néha én lecsaptam volna a testvérét és az édesanyja se mindig volt szimpatikus annak ellenére, hogy persze imádta a lányait.

Kíváncsian várom mit fog még kihozni ebből az egészből az író nő de csalódni biztos nem fogok benne. Főleg mert ez a FÜGGŐvég igencsak folytatásért kiállt. És nagyon remélem Will megtartja azt a bizonyos ígéretét.

Egyszóval nagyon tetszett, és amilyen hamar csak lehet ide a folytatást.

Egy bámulatos világ, gyönyörű drakikkal, a hiányozhatatlan tiltott szerelemmel, veszélyekkel és ármányokkal, ugyanakkor szép pillanatokkal is. Csak ajánlani tudom. :))

Heidi McLaughlin: My Unexpected Forever

Itt kissé rendhagyóbb a poszt. Ugyanis itthon még ez nem jelent meg, fülszöveget csak angolul tudnék feltenni.  De remélem mi hamarabb jön itthon is.

Mint az író ismerős lehet, az Ulpius kiadásában megjelent meg itthon az első könyve az Örökké a csajom. Ez a könyv ahhoz a sorozathoz tartozik, csak immár egy a már első könyvből megismert másik két szereplővel foglalkozik :)




Az első rész is tetszett a sorozatból, de ha az tetszett akkor ezt imádtam. Megmondom őszintén fogalmam sem volt mikor az elsőt az Örökké a csajomat olvastam, hogy sorozat. Annyira nem néztem utána. És örültem amikor rábukkantam.


A történetben megismerhetjük a már első részből ismert páros Liam és Josie barátait. Liam zenész társát Harrisont valamint Josei barátnőjét Katelynt.
Mindkettőjükről tudhatunk már ezt azt az első részből. Főleg Katelynről. Akinek a férje egy balesetben életét vesztette így egyedül maradt két iker kislányával. És itt van még nekünk Harrisont is aki szintén egyedül neveli a kisfiát.


Már ennyit tudva sejtheti az ember mire is számíthat.
Ugyanakkor a kettejük kapcsolata nem olyan szokványosan indul úgymond, hiszen nem megismerkednek és vagy gyorsan vagy szép lassan egymásba szeretnek.
A kettejük helyzete kissé bonyolultabb. Vagy ők teszik azzá?


Főleg Katelyn részéről aki még mindig a szerelmét, a férjét és a gyermekei apját gyászolja. Így Harrissonnak nincs könnyű dolga, hiszen hiába van oda az első találkozásunk óta a nőért nemtudta, hogy vagy merjen e közeledni felé.


Mégis szerencsére beindulnak a történések és úgy néz ki Harrison vágya mégis teljesülhet, hogy Katelyn felfigyel rá. Noha érthető okokból jó ideig igencsak igyekszik ellenállni, tagadni, hogy érdeklődni kezd a férfi iránt. De ez az ő esetében teljesen érthető is hiszen elvesztette a szerelmét. Ezt saját tapasztalatból tudom milyen érzés ezért teljesen együtt tudok érezni vele. Ő ráadásul nincs is egyedül hiszen két kislánya van.


Tehát nem éppen könnyű a helyzet, vagy legalábbis nem tűnik annak. Mégis ahogy kezdik jobban megismerni egymást elkezdenek alakulni a dolgok. Imádtam az ilyen pillanatokat.
Ahogy ők ketten mindennek ellenére kezdenek egymásba gabalyodni. A féltékenységi jeleneteket, Disneylandet, a fürdőszobát. És ha eleinte Katelyn több okból is ellenállt, hogy ismét nyisson egy férfi felé Harrisonnak nem könnyű ellenállni.


Ha az előzőben Liam nagy kedvenc volt itt most ez a pasi viszi a prímet.


Jó a munkájában, híres, gazdag pasi és és persze pokolian jóképű. Amitől pedig még inkább imádni lehet őt, hogy fantasztikus apa. Egyedül neveli a kisfiát Quinnt és persze neki sem éppen volt az eddigi élete séta galopp.


Jó volt egy ilyen történetet olvasni ami a kettejük fájdalmas múltja miatt érdekessé tette a kapcsolatuk alakulását. Egyik pillanatban sírsz a visszaemlékezős részeknél, a másikban pedig nevetsz Ahogy összecsiszolódtak Katelyn és Harrisson ahogy kezdtek végre nyitni egymás felé. Ebben azért nagy szerepe volt a három kis csemetének is. Őket is imádtam. Katelyn lányait Ellet és Peytont valamint Harrison fiát Quinnt is.

Egy remek történet egy összetört családról akik hála férfinak és a kisfiának tudják, hogy a férj és apa akit elvesztettek mindig velük van de az élet mégis megy tovább. Imádtam a történetet. Külön örültem annak, hogy Liam, Josie és a fiuk Noah is sokat volt jelent a történetben.

Imádtam a bandát, főleg a turnés részt mikor kezdtek beindulni a dolgok. Szuper jól meg lett írva. A bonyodalom rész persze itt sem hiányozhatott, amivel kapcsolatban az írónő ugyan lehetett volna kicsit kreatívabb de így sem volt rossz. A fiúk Liam és Harrison hamar megoldották a dolgokat.

Egyszóval egy szuper történet nagyon is szerethető karakterekkel, Katelynt is kedveltem, Harrison a Tökéletes férfi a tetkóival és mindenével együtt. Hiába egy híres zenész, a banda dobosa mégis két lábbal a földön jár, imádja a fiát és ahogy szereti Katelynt és persze a lányait is fantasztikus.

Nem is hiszen, hogy ilyen férfi az életben is létezik. Ha mégis én is kérek egyet.

A gyerekek pedig még inkább feldobták a történetet. A vége is nagyon jó lett nagyon is szuper befejezése a történetnek amiben először két külön majd végül egy szép kis családról olvashattunk.

Amit külön imádtam a történetben, hogy nem csak Katelyn hanem Harrison szemszögéből is olvashattuk. Hát lehet nem mondok újat, hogy az ő szemszögeit imádtam. Belelátni ennek a pasinak a gondolataiba? Örültem, hogy így lett megírva. Ez külön egy csillag :D


Örülök, hogy rá akadtam. Alig várom, mert ennek még utána kell lessek de remélem Liam és Harrisont után olvashatunk még a történetből megismert akár másik szereplőről is. Ott van még a banda még egy pasija is például Jimmy (JD) hátha :D :) Aki olvasta az első részt és kicsit is tetszett neki na ezt tuti tetszeni fog. Nekem legalábbis nagyon bejött.

Abbi Glines - Ha az enyém lennél

„Volt Beau-ban valami rossz, ami vonzott. Mi ütött belém? Miért akartam annyira vétkezni?” Ashton kezd belefáradni, hogy folyton a jó kislányt kell adnia; alkalmazkodni szülei és barátja, Sawyer Vincent elvárásaihoz. A fiú maga is a tökéletesség élő szobra, a gimnázium bálványozott élsportolója, minden lány álma. Ám amikor elmegy nyaralni a családjával, Ashton szeme megakad udvarlója unokafivérén, Beau-n. Nála szexisebb srácot életében nem látott, és bár a fiú, a kisváros rossz hírű fekete báránya, végzetesen vonzódik hozzá. Beau a testvéreként szereti Sawyert, ezért százszor is meggondolja, mielőtt nyitni merne a tabunak számító Ashton felé. Igyekszik is távol tartani magát tőle, noha kislánykora óta szereti. Mikor azonban Ashton fel akarja eleveníteni a gyerekkori barátságot Sawyer távollétében, Beau tudja, hogy nemet kellene mondania. Egyikük sem szeretne fájdalmat okozni Sawyernek, ám minél inkább igyekeznek kerülni egymást, annál hevesebb lesz a vonzalmuk. Aminek egyre nehezebb ellenállni…


 Annak idején egy barátosnémmal beszélgettünk is a könyvről de ott annyiban is maradt. Az utóbbi időben pedig egyre többször futottam bele. Akkor régen még elolvastam a fülszöveget, de ha nagyon érdekelt volna akkor nyilván már elolvastam volna. De nem éppen rémlett. Csupán a borítója ami még annyira sem fogott meg. Nem maga a kép miatt hanem a felállás. Rögtön egy másik kiadó könyve ugrott be erről az egy lány két pasival képről. És hát az a szitu sem igazán jött be így nem is törtem magam, hogy elolvassam. De ahogy most @MFKata értékeléséhez írtam jó kis olvasmánynak bizonyult egy unalmas vasárnap délután.


Ugyanis ahhoz képest, hogy mennyire nem akartam elolvasni, olyan gyorsan végeztem ki. Rá is jöttem hamar, hogy hasonlít egy nagy kedvencemre a sztori. Még pedig aki ismer tudja, hogy nagyon bejönnek az ilyen történek amikben a szereplők tilosban járnak :D

Jó magam is imádtam ilyen sztorikat írni :)) Tehát ahogy elkezdtem tudtam, hogy már olvasnom kellett volna. Nagyon tetszett a történet, szimpatikusak voltak a szereplők. Mondanom sem kell, hogy ajjjj Beau nagy kedvenc. Nagyon bírtam őket Ashsel akivel már rögtön az első perctől kezdve csak úgy szikrázott a levegő. Nagyon bírtam ezeket a pillanatokat. Igaz nem is annyira lepett meg, hogy milyen körülmények között engedtek a csábításnak és a vágyaiknak mert speciel ilyet olvastam már mégis tetszett. Imádtam a kettejük pillanatait amiket ugye beárnyékolt Ash igazi barátja.

Szerencsére amit elsőre gondoltam erről a hármasról nem egészen olyan lett. Hála az égnek, hogy itt tényleg hármójuk barátságáról volt szó. Legalábbis eleinte, hisz mind a két srác szerette a lányt és ugye ebből lett a gubanc megspékelve még egy „kis” családi titokkal ami teljesen meglepő fordulat volt számomra. Jól kitalálta az író nő.

Tetszett az egész történet, a szereplők, a háttereik, és az egész, hogy úgymond nem egy nagyvárosi történetet kaptunk egy nagyvárosi helyszínnel hanem egy kisvárost úgymond, egy vidéket ahol mindenki ad a látszatra pláne Ash.

Végül örültem a vég kifejletnek főleg a szülei hozzáállásáról és összességében az egésznek a végéről. Remek lett. Egy szuper történet szuper jól megírva. Örülök, hogy csak elolvastam mert nagy kedvenc lett.

Mondjuk sejthettem volna korábban is ugyanis imádom a kiadó könyveit és egyben sem csalódtam még. Ebben sem. Én is csak ajánlani tudom, szuper kis történet, remek szereplőkkel, imádnivaló pasikkal, romantika, és persze a perzselő szenvedély és hozzátartozói sem hiányozhatnak :) szóval aki egy jót akar olvasni ezt se hagyja ki :)

Jeaniene Frost - A sír innenső oldalán

A félig vámpír Cat Crawfield és vámpír hitvese, Bones megküzdöttek már az életükért és szerelmükért. De hiába diadalmaskodtak a legutóbbi csatában, mert Cat új – és várakozáson felüli – képességei felboríthatják a régóta fennálló kényes egyensúlyt.

Vámpírok tűnnek el titokzatos módon, és pletykák kelnek szárnyra a fajok között kirobbanni készülő háborúról. Egy fanatikus feszültséget szít a vámpírok és ghoulok között, ám a két erős csoport összecsapása ártatlan halandók életébe kerülhet. Így Cat és Bones kénytelenek egy veszélyes szövetséges – New Orleans vudu királynőjének – segítségét kérni. Az együttműködés ára azonban még nagyobb fenyegetést jelenthet, mint a természetfelettiek háborúja, nem is beszélve az elképesztő utóhatásokról…

Kezdjük ott, hogy nem kevés idő telt el az előző rész óta amiben Cat és Bones párosa volt, és ezt elkezdve már a második oldalon rájöttem, hogy mennyire hiányoztak. Arról nem is beszélve, hogy még mindig ők az egyik NAGY kedvenc párosom. Ők ketten fantasztikusak. Annyira jó volt ismét olvasni róluk. És mint említettem már a második oldalt imádtam :)

Az író nő ismét hozta a formáját és egy szuper kis sztorit olvashattuk róluk, felbukkanó régi ismerős karakterekkel. Nem is kellett más ahhoz, hogy ez jó legyen mint a kedvenc párosunk, az egyik immár még inkább kedvenc karakterem Vlad, és persze a többiek is, jó sok vér, harcok és még sok minden ami nem hiányozhatott. És persze újdonságok is amikről olvashattunk hiszen Cat immár szintén vámpír.

Csak jókat tudok mondani róla. Tipikus Cat és Bones.

Mondanom sem kell imádtam a közös részeiket, igaz egy bizonyos „gyertyás” szitu hááát lehet, hogy ilyen téren is lehet még újat mutatni :D Ami különösen tetszett a kettejük kapcsolatában Cat egyik pillanata, amikor a múltat emlegette, és mikor emlékezhettünk mi is, hogy mennyi idő, hány év telt is el mióta ők találkoztak. És, hogy találkoztak anno. Jó volt ez a történet által erre is visszaemlékezni.

 Ami pedig még jobban tetszett és legyek érzelgős p…a de volt egy rész amikor gyűltek a könnyek mikor miután Bones ugye simán kimondja mit gondol és érez a Cicuskája iránt, és hogy végre Cat is megtette. Kedvenc rész <3 igaz mikor itt kicsit meg is ijedtem ahogy beszélgettek, de szerencsére alaptalanul és remélem még, hogy sokat olvashatunk még róluk.

Mind emellett, hogy voltak sötét, aggódó, gyilkos pillanatok sokszor nem hiányozhattak a páros poénjai amiket annyira imádunk. Egyszóval imádtam mint mindig. És egy kis meglepit is kaptunk a végére. Remélem hamar olvashatunk még róluk.

Így a végére egy kis észrevétel ami a fordítást is illeti, hát hagy némi kívánnivalót maga után. Lehet, hogy ez csak nekem szúrt szemet de nekem bántotta a csőröm sokáig ez kapcsán Cat beceneve. Eleinte Cicus volt. Bár lehet, hogy csak Bones lusta volt azt a ka véget hozzátenni de utána aztán a jól megszokott Cicuska volt :D

Alice Clayton - Faldöngető

Caroline Reynolds magáénak tudhat egy fantasztikus, új lakást San Franciscóban, egy irigylésre méltó háztartási robotgépet… O-t viszont nélkülözni kénytelen (és itt most nem Oprah-ról van szó, kedves olvasók). Tervezői karrierje felfelé ível, irodája a kikötőre néz, egy bombasztikus cukkini kenyér receptje is az övé… de O-nak se híre, se hamva. Ott van neki Clive (a világ legaranyosabb cicája), a jó barátok, egy hatalmas ágy, csak O nem.
Azóta, hogy beköltözött új lakásába, az O nélküliség állapotát szexuálisan túlfűtött szomszédja tetőzi be, aki éjnek évadján olyan hangos faldöngetésben részesíti, amilyet még sosem hallott. Minden nyögés, náspángolás és… ez csak nem egy nyávogás volt? …hangsúlyozza a tényt, hogy nem csupán nem hagyják aludni, de még mindig meg van fosztva…, igen, helyes a tipp: O-tól is.
Majd belép a képbe Simon Parker (tényleg, Simon, kérlek, lépj be). Amikor a faldöngetés odáig fajul, hogy jóformán szó szerint kilöki a gazdáját az ágyból, Caroline, arcán kielégületlenséggel, rózsaszín bébidoll pizsamájában végre szemtől szembe kerül már sokszor hallott, de sosem látott szomszédjával. A késő éjjeli ütközet, nos, vegyes érzelmekkel zárul. Hmm! Ilyen vékonyka falak mellett, a feszültség bizony hatalmas…
Incselkedés, gúnyos megjegyzések, forró fürdőben lubickoló cicalányok a gyönyörű San Franciscó-i ég alatt – és ráadásként a legszexisebb almás pite, amely valaha készült. Mindez ott rejtőzik ebben az érzéki, szellemes, romantikus mesében.



 Hát igazság szerint már a címe miatt se igazán akartam elolvasni. Eléggé sejthető, hogy miről is szól – legalábbis ezt gondolná az ember. Utána egyszer egy unalmas pillanatomban mégis belenéztem átfutottam a könyvet, és hmmm tetszett. És most, hogy karácsonyra meglett ki is olvastam. És mit ne mondjak kellemesen csalódtam benne.

Nagyon jó volt. Maga a történet is, a karakterek akiket nagyon bírtam és kedvelhetőek. Rengeteget nevettem, kellemes, jó kis olvasmány volt így szilveszter éjszakára.

És örültem, hogy az a bizonyos dolog Caroline és Simon között elég sokára történet meg, de ettől ugyanolyan aranyosan voltak. Örültem, hogy nem a sok khmm résszel volt tele a könyv, bár mi tagadás a végén behozták. De ettől függetlenül nagyon tetszett, és igen egy ilyen Faldöngető szomszédot ide nekem is :)

Jennifer L. Armentrout - Ónix idézetek és vélemények

"Lesa üzeni, hoyg Daemon ma nagyon szexi.
Egyetérteke vele.
Némán nevetve aláírtam.
Daemon mindig szexi!!!
Kihajoltam a padból, hogy visszapasszoljam a papírt Carissának, de egyszerre eltűnt az ujjaim közül. Bunkó!
Eltátott szájjal, égő arccal megfordultam, és Daemonra meredtem. Vigyorogva tartotta maga elé a papírt.
– Nem illik órán levelezni – mormolta.
– Add vissza! – sziszegtem. Daemon a fejét rázta, és én, na meg Carissa és Lesa legnagyobb rémületére, kibontotta a papírt. Szerettem volna meghalni, amikor ragyogó szeme végigszaladt az üzeneteken, és pontosan láttam, mikor ér az én soraimhoz, mert szemöldöke a magasba szökött. Elvigyorodott, a szájával vette le a tolláról a kupakot, aztán odaírt valamit a lap aljára. Nyögve Lesáékra néztem. Lesának leesett az álla, Carissa pedig épp úgy elvörösödött, mint én. Jó ég! Meddig írogat még?
Végre befejezte, visszahajtogatta a papírt, és a kezembe nyomta.
– Tessék, cica.
– Utállak. – Megfordultam, éppen idejében, mert a tanár járkálni kezdett. Amikor visszaért a táblához, magam elé tettem az átkozott levelet, óvatosan, mintha bomba volna. Lassan, vigyázva nyitottam ki.
És egy kicsit még jobban meghaltam.
Ez a papír soha, de soha nem láthat újra napvilágot.
Visszahajtogattam, és merev mozdulatokkal a táskámba gyűrtem. Az egész testem lángolt.
Daemon halkan nevetett mögöttem."

" – Szent szar – kaptam a szívemhez. – Azt hiszem, infarktusom lett.
– És még a fenekedet is eltörted. – Daemon hangjában nevetés bujkált. Fekve maradtam a keskeny folyosón, igyekeztem lélegzethez jutni.
– Mi van már? Csak így besétálsz mások házába?
– És kihallgatom, ahogy a lányok pillanatok alatt hazavágnak egy dalt? Igen, ez régi szokásom. Mellesleg többször kopogtam, de aztán meghallottam, hogy… énekelsz, az ajtó meg nem volt bezárva. – Vállat vont. – Úgyhogy beengedtem magam.
– Látom – morogtam, és fintorogva talpra kecmeregtem. – Ó, a fenébe! Lehet, hogy tényleg eltörtem a fenekemet.
– Remélem, nem. Különösen vonzódom a fenekedhez. – Rám mosolygott. – Elég piros az arcod. Biztos, hogy nem vágtad pofon magadat közben?"

" – Mondd ki!
– Mit?
– Amit korábban mondtál.
A szívem a torkomba ugrott. Sok mindent mondtam neki, de tudtam, mit szeretne újra hallani.
– Szeretlek.
A szeme elsötétült, és úgy csókolt meg, hogy a pokolba kívántam az egész csináljuk-jól-dolgot.
– Csak erre van szükségem.
– Csak erre az egy szóra?
– Mindig erre."


" Úgy nézett rám, mintha én volnék a világon az utolsó darab csoki."

" – Ha kell anyu autója, engem is megkapsz vele. Akciós ajánlat, kettő az egyben.
Daemon töprengést imitálva megütögette az állát, leeresztett szempillái alól sandított rám.
– Megkaplak? Na, ez már igen érdekes ajánlatnak hangzik."

" – Átöltözöm – közöltem.
– Segítsek?
– Nahát, Daemon, igazán lovagias vagy!
Kiszélesedett a mosolya, arcán mély gödröcskék jelentek meg.
– Nos, az élmény mindkettőnk számára kellemes lenne, ígérem."



" A szamárfülezés istentelenség a könyvszerető emberek szemében."
 

" – Ebben az életben nem, haver.
– Cica, hiábavaló az ellenállás.
– Akár a csábításod.
– Majd meglátjuk."

" – Szóval akkor, jössz Ash bulijába? – kérdezte végül témát váltva.
– Nemtudom – feleltem a kardigánom gombját csavargatva. – El nem tudom képzelni, minek kellek én oda neki, de…..
– Nekem kellesz.
Rásandítottam: a szívem egyszerre ki akart ugrani a helyéről. Ez szép és gyengéd eltérítés volt.
– Cica? – nézett ő is felém.
– Rendben, elmegyek."

 " Pofonként ért a felismerés: mindvégig azzal voltam elfoglalva, hogy ellökjem magamtól, csak azt ismételgettem, hogy ami közöttünk van, nem valódi. És most, amikor megláttam, milyen mélyek valójában az érzései irántam – és az enyémek iránta –, elment."

" – Mit művelsz? – kérdeztem riadtan.
– Lefekvéshez készülődök.
– Levetkőzöl?!
– Van rajtam bokszeralsó – vonta fel a szemöldökét. – Most mi van? Azt akarod, hogy nadrágban aludjak?
– A múltkor úgy volt. – Szerettem volna meglegyezni magam.
Daemon felnevetett.
– De az pizsamanadrág volt."

" Valamivel később eszembe jutott amit korábban mondott.
– Megtaláltad? – kérdeztem álmosan.
– Hogy mit találtam meg, cica? – A keze megcsúszott a hasán.
– Amit kerestél.
Felpillantott, egymás szemébe néztünk. Újra éreztem azt a feszítést a mellkasomban, de most szétterjedt az egész testemre. Valami szikra – izgalom? – ébredezett az alhasamban, amíg vártam a választ a végtelen csendben.
– Igen, néha úgy érzem, megtaláltam. "


ÉS végül az a nagy kedvencem Daemon szemszögéből <3

"Kat hátrahajtotta a fejét, és a szemembe nézett. Lassan mondta ki a választ.
– Azthiszem, nem kizárt, hogy szeretlek.
Kiszaladt belőlem a levegő. Magamhoz szorítottam, és abban a pillanatban tudtam, ha kell, a világegyetemet felgyújtanám érte. Bármit megtennék, hogy biztonságban tudjam. Ölnék. Gyógyítanék. Meghalnék. Bármit, hiszen ő volt számomra a mindenség. "


 És végül egy picit magáról a könyvről is. Igaz ez az a könyv amiről ha bárki is kérdez csak áradozni tudok. Igaz vegyes érzésekkel vágtam neki. Egyrészt alig vártam mert tudtam, sejtettem, hogy imádni fogom. Másfelől pedig picit ott volt az, hogy mit tud mutatni az első után. Vajon lehet még inkább imádni? Akár Daemont is?
És erre a két kérdésre a válasz, egy hatalmas IGEN :)


Nagyon tetszett, kár, hogy pillanatok alatt kiolvadtam. Daemont és Katyt még jobban imádtam. Daemont mint mindig hozta a formáját, imádtam kettejük szócsatáit. Igaz szerencsére ebben a részben Daemon bunkóbbik oldala, hogy úgy mondjam szerencsére eltűnt. Hiszen még közelebb kerültek egymáshoz.

Igaz néha Katy kiakasztott a kételkedésével, hogy Daemon biztos csak a kötődésük miatt közeledik felé. De aztán ezzel kapcsolatban is helyre álltak a dolgok.

Bár ami őket illeti az első után furcsa volt egy egy bizonyos helyzetben látni őket. Ahogy Daemon Katyvel bánt, az együtt töltött pillanataik. Hogy mindig ott voltak a szikrák, a vágy ugyanakkor a törődés is a másikkal. Ezeket imádtam. Jó volt így olvasni róluk.

És ugye mint várható volt, gondok amik megnehezítették az életüket akadtak itt. De ugye anélkül unalmas is lett volna. Hát okozott ilyen téren a vége egy két meglepetést bár az egyik "rosszfiúról" úgymond sejthető volt, de volt aki meg is lepett. Lehet sejti aki olvasta már kikre gondolok. És nem meglepő, hogy egyik sem volt szimpatikus.

Daemont és ami az új srácot Blaket illeti, hát azok a részek is ott voltak a toppon. Főleg Daemon aki a történet folyamán az összes létező B betűs nevet felsorolta és soha nem találta el a srác nevét :D

Rengeteget nevettem a sztorin, voltak persze nem éppen vidámabb részek is. És  kiderül jó pár dolog, ami Daemon és Dee testvérét Dawsont illeti. Igaz ezzel kapcsolatban is maradtak jócskán nyitott kérdések.

Ami pedig a végét illeti, falat kaparva várom a következőt. És külön imádtam, annyira örültem a végén az ismételt Daemon szemszögnek.

Lupi barátnőm tudja, hogy ilyen könyves álompasik terén nekem Nalini Raphaelje és Dmitrije a csúcs, a nagy szerelmem, de Jennifer Daemonja ezennel végleg kiütötte őket a nyeregből. Imádom a pasit :)

Szurovecz Kitti - Smaragdfény

A házaspárnak megvan mindene.
Mesés hollywood-i karrier, két csodálatos gyerek, impozáns villa Beverly Hillsben.
És ami a legfontosabb:
Heily és Nick egymás iránt érzett szenvedélyes szerelme mit sem változott az évek során.
Csakhogy egy családi ünnep váratlan fordulatot hoz…
Felbukkan egy titokzatos asszony, aki a megszólalásig hasonlít Nikki – Nick balkézről született kislányának – édesanyjára. A helyzet képtelen és rémisztő, hiszen a nő sok évvel ezelőtt meghalt. Az ismeretlen ismerős megjelenése valóságos lavinát indít el: az álompár kapcsolata, tehetséges kamaszlányuk törékeny lelki egyensúlya, és a féltett családi egység is veszélybe kerül, miközben mindenki azon őrlődik: MIÉRT TÉRT VISSZA ENNYI ÉV UTÁN?


 Meg kell mondjam kissé félve kezdtem a történetbe bele. Ennek pedig a fülszöveg az oka. Amiből ugyanis többé kevésbé ki is derül úgy mond mi okozza a történetben ezúttal a bonyodalmat. Mégpedig egy nő megjelenése akit Nick pillant meg és aki megszólalásig hasonlít a lánya édesanyjára.

Így indul a történet jó néhány évvel később mint ahogy a Borostyánkönny végetért. És ettől a bizonyos felbukkanástól tartottam. Hogy ez milyen hatással lesz nem csak Nikkire aki időközben mondjuk úgy felnőtt hanem, hogy ez milyen hatással lesz Heilyre és Nickre. A kapcsolatukra. A házasságukra. Aminek ekkorra már tíz éve.

Ahogy olvastam a történetet eszembe jutott amit Kitti mondott a könyv bemutatón és ami ezt a befejező részt olvasva jön át igazából. Sőt Heily is megemlíti egyszer, pontosabban Nick Richards életkorát. Ez volt az a pont ahol lehűltem picit és azon töprengtem, hogy úr isten mennyi idő is telt a a történetben és az ő életükben azóta, hogy megismerkedtek. Hát nem kevés és ezt így hihetetlen volt végiggondolni. Hogy ennyi idő alatt mennyi minden történt velük, mennyi jó és rossz dolgon ment keresztül Nick és Heily mióta annak idején kis fiatalokként megismerkedtek és egymásba szerettek.

 Az ugyanakkor nagyon tetszett amikor róluk olvashattunk igaz keveselltem is. Mert most mivel ugye ez a trilógia befejező része ami lezárja a történetet így hiába ők voltak úgymond a középpontban és a gond ami felbukkant az életükben mégis sok sok más dologgal is foglalkozott a történet. Így kevesebbet szerepeltek ők is amit sajnáltam. Ugyanakkor imádtam a közös pillanataikat, jó volt olvasni, hogy mennyire szeretik egymást még mindig. Nicket imádtam ahogy Heilyvel viselkedett, ahogy egymással viselkedtek néha nem mint egy házaspár akik már tíz éve házasok és akiknek nagy gyerekeik vannak hanem mint azok a fiatalok akik régen voltak. Főleg mikor Nick Hellnek hívta Heilyt mint régen :))

ÉS ha már a kapcsolatuk került szóba nem hiányozhatnak a gyerekek sem. Brandon :) hát őt csak imádni lehet. Főleg, hogy tudjuk Kitti honnan merítette a kis Brendon egy egy vicces beszólását. Imádtam a kis srácot. :) És itt van ugye Nikki akit szintén nagyon megkedveltem. És ugye vele kapcsolatban bukkan fel valaki a történetben. Vagyis mondhatjuk, hogy két valaki is. Az egyik a múltja Nikkinek a másik pedig a jövője. ?

Ez volt a múlttal kapcsolatos rész volt amitől féltem, hogy ez milyen gubancot okoz ugyan főleg Nickék kapcsolatában, és kíváncsian vártam milyen hatással lesz Nikkire ha megtudja az igazat.

És ez a szál mellett még sok sok olyan dologra derült fény, és történtek olyan dolgok, hogy csak lestem. Végig fent tartotta a történet az érdeklődésem, csak úgy faltam az oldalakat. Hol együtt nevettem a szereplőkkel, izgultam, idegeskedtem és volt, hogy meg is sirattam. Előfordul nálam igaz nagyon olyannak kell lennie, hogy sírjak egy könyvön. Most sikerült. Na de erről majd a végén.

Mint írtam nagyon aggódtam a múltnak ezen szála miatt, de Kitti ezt is tökéletesen kitalálta. Minden szálat jól elvarrt, új kapcsolatok születtek. Gondolok itt Nikkire és Danielre. És ahogy Kitti azt hiszem említette is én is csatlakoznék azok közé akik NAGYON örülnének egy külön történetnek Nikkiről és Danielről :) Számomra ők voltak azok aki a leginkább feldobták a történetet. Öröm volt a kettejük részeit olvasni. Már csak azért is mert mintha csak újra visszarepültünk volna az időben és egy fiatal szerelmespárról olvashattunk akik egy filmforgatáson ismerkedtek meg. Nagyon tetszett. Igaz akadtak izgalmas Daniellel kapcsolatban is, ahogy jobban megismerhettük őt, és mi tagadás Kittinek igencsak élénk volt a fantáziája mikor az ő karakterét alkotta meg és a hozzá tartozó életet. De nagyon megkedveltem a srácot :) Főleg egy bizonyos telefonbeszélgetés volt a nagy kedvenc Nick és Daniel között. Hát ott kész voltam, imádtam Nicket mint az aggódó apukát aki félti a kicsi lányát :)) jó volt így olvasni róla ugyanakkor furcsa is és itt ismét visszatért az a gondolat, hogy mennyire is elrepült az idő a történetben.

Mint az előző két részt is, bőven izgalmassá tette Kitti és mint minden szuper lett. Öröm volt olvasni. Igaz kissé szomorú is mivel ezzel vége lett a történetnek. De méltó véget írt neki. Az utolsó oldalak voltak amik megríkattak picit de hátha járt ezzel így más is.

Talán azért is mert sok minden eszembe jutott. Ahogy visszagondoltam a történet elejére egy kicsit más is eszembe jutott róla. Még pedig az ami annak idején megihlette Kittit is és aminek köszönhetjük úgymond ezt a történet. Egy bizonyos valaki. Szerintem a nevét ki sem kell mondanom. Lehet, hogy nem csak én esetleg Kitti hanem más is van így vele, hogy hálás ennek a valakinek, annak a bizonyos történetnek ami megihlette mind ezt a könyvet és másokat is. Aki összehozott bennünket, akiknek hála talán olyan embereket ismerhettünk meg akit enélkül talán soha. Ezt is eszembe juttatta a történet vége és ahogy ezt olvasva visszaidéztem az első részt. Azt hiszen én örökké hálás leszek ennek a Twilightnak, hiszen ennek hála imádok olvasni, írni. Ennek hála csöppentem bele ebbe a világba ami sokszor kikapcsolódás a gondokból és az élet nehézségeiből. És aminek hála rengeteg embert megismertem, és főleg sok barátot :)

Na de elég is is ebből. A lényeg, hogy imádtam Kitti és köszönjük ezt a fantasztikus sorozatot. Szerintem nem is nagyon akad olyan aki netán ne ismerné ezt a történet ha mégis akkor tessék pótolni ezt a hiányt. Egy tökéletes vég, tele romantikával, a múlt árnyaival, új és régi kapcsolatokkal amiknek a születésével és lezárásával véget ért egy fantasztikus történtet. És ahogy időm engedi majd a közeljövőben mindenképp szeretném majd újraolvasni a trilógiát.

És köszönöm még egyszer Kittinek a dedikálást is a könyvbe valamint a közös fényképet is a bemutatón. És mivel most írja a másik története a Fényemberek trilógia szintén befejező részét sok sok ihletet neki :)

És a végére egy kis Brendon :))

"-Helló, mami – nézett rá elkerekedett szemekkel. – Képzeld, a papa inget adott rám, hiába mondtam neki, hogy nem esküvőre megyünk, és meg akarom mutatni Gilbert nagypapinak az új pókemberes pólómat…"

Jodi Ellen Malpas - Ez a férfi

Ava O’Shea, a fiatal belsőépítész az első találkozójára igyekszik a Manor tulajdonosával, Mr. Jesse Warddal. Nem számít másra, csak egy túlsúlyos, nyakkendős, tehetős vidéki úrra, és a megérkezésekor semmi nem is utal egyébre. Hogyan tévedhetett ekkorát? A férfi lehengerlően jóképű, elbűvölő és magabiztos. És öntelt, hedonista playboy is, aki nem ismer határokat. Ava kétségbeesetten küzd Ward vonzereje ellen, de nem bír azzal az elsöprő hatással, amelyet a férfi gyakorol rá. Minden ösztöne azt súgja, hogy meneküljön, és menekül is, de Jesse Ward nem szívesen engedi el. Akarja a lányt, és a fejébe veszi, hogy megszerzi. Ava tudja, hogy veszélyben a szíve, de hogyan menekülhetne, ha a férfi nem ereszti?



 A tartalom alapján jónak gondoltam és annak külön örültem, hogy végre nem egy vékonyka könyvről van szó. Ugyanis 700 oldal körül van a könyv. Ugye már a fülszöveg alapján sejthető, hogy hát mondjuk ki egy újabb szürke koppintás. Az meg az én ziziségem, hogy bejönnek az ilyen könyvek bár ebből sem mindegyik.  Azért akad ami még nem is sokkkk.


Hát ez is olyasmi. Alapjában véve tényleg nem lett volna rossz nem véletlenül vettem meg mert arra gondoltam a fülszöveg alapján is, hogy hátha ez is egy ritka olyan ami igen szürke feeling de talán jó lehet. Hát sajna annyira nem jött be.


A 700 oldalon keresztül jóformán ugyanazt olvashattuk.


A szereplők találkoztak a pasi hiper szuper dögös. Ezzel még nem is lett volna baj, szeretjük az ilyen pasikat.

A csaj ellenkezik a pasi persze ettől még inkább akarja. Na persze Ava sem tud sokáig ellenállni és megadja magát. Onnantól kezdve totálisan ugyanazt olvashatjuk a többi 600 mit tudom én hány oldalon.

Együtt vannak, a pasi a birtoklásával kiakasztja a csajt, aki menni akar, a pasi nem hagyja, töménytelen szex, együtt maradunk utána ugyanez kezdődik elölről. Ha 10 szer nem játsszák ezt el akkor egyszer se. És szerintem ez nagyjából a fülszövegből is sejthető.

Jesset még Christianhoz és Gideonhoz se igazán hasonlítanám ugyanis ismerjük ugye őket is, de ez a pasi még ezer túltesz rajtuk ami a birtoklását és irányítás mániáját illeti és ami nekem hűű már tényleg sokkkk :/

Mivel a fülszöveg tetszett reméltem, hogy kisül belőle valami jó de ez most egy olyan lett, hogy nem igazán jött be. Igaz egy két meglepetést tudott okozni Jessevel kapcsolatban ami ugyan a vége felé vagy kicsit hamarabb is sejthető ez talán még tetszett is volna jól kitalált háttér úgymond neki ha nem szúrja el az író a többivel amit említettem.

Időközben akad még egy dolog amire nem derült eddig fény és amire kíváncsi lennék de nagyon és ami lehet, hogy csak nekem tűnt fel hiszen kétszer ha említődött és annyira lehet nem is fontos de ki tudja? Hátha még feltűnik valakinek. Nem mondom, hogy borzasztó volt, mert olvastam sajnos már ennél sokkal rosszabbat de jobbat vártam. Bár ennyi ilyen könyv után nekem legalábbis már nem nagyon sikerül újat mutatni, ha mégis akkor ritkán. Hát ez most nem olyan. Mindenesetre így, hogy egy két dologgal kapcsolatban kérdések maradtak bennem el fogom olvasni a következőt is aztán meglátjuk.


A következő rész:

Rachel Vincent - Prey Préda

Néha a macska-egér játék nem játék egyáltalán…
Játék? Naná. A falkám össztűz alatt áll, apám hatalma inog, a szerelmemet száműzték. Vagyis már hónapok óta nem láttam Marc szépséges arcát. Azonfelül, egy kismamával és egy mindentudó tizenévessel a nyakamon, nem is nagyon álmodozhatok róla, hogy hamarosan újra látom.
És a rég várt találkozást is tönkreteszi, amikor vad kóborok ütnek rajtunk. Most a csoportunkat fenyegetik, Marc eltűnt, és igazán minden eszemre és ügyességemre szükségem lesz, hogy megakadályozzam a családom végleges szétszakítását.



 Hát talán az olvasás időpontja is mutatja, hogy hihetetlen módon elég sokat szenvedtem ezzel a résszel. Ami azért furcsa mert az előzőket imádtam és pillanatok alatt kivégeztem. Ezt is alig vártam.

Utána belekezdtem és kb a feléig jutottam közben pedig isten tudja hány másik könyvet végeztem ki.
Nagyon semmi érdekes nem volt benne. Totál nem kötött le.

Ami pedig a vicc, hogy a kb felénél pont ahol abbahagytam na utána kezdődnek az izgalmak. Ma rávettem magam, hogy folytassam és kicsit bántam, hogy nem olvastam korábban kicsit tovább mert utána már izgalmas lett volna.

Így, hogy izgalmassá tették utána már nem volt semmi bajom vele. A fél csillagot ezért vontam le. És talán még valamiért, vagy valakiért akit nagyon sajnáltam. Igaz ahogy mondják az életben is minden okkal történik. Nem mondom, hogy örülök neki mert nem, de ennek hatására történt meg végre valami amit az első rész óta várok. :D

Összességében szerencsére a közepétől feldobódtak a dolgok így elmondhatom, hogy tetszett a könyv. Miután beindult történtek a dolgok.Igaz okozott meglepetéseket. Még így is, hogy mint sejthető Marcnak most nem akkora szerepe volt hiszen igen korán nyoma vész. Ez miatt is gondoltam, hogy ebből már semmi jó nem sül ki, hogy alig van benne. De szerencsére jött aki mentse a szitut.

És szerencsére ismét képbe került a csodaikrek egyike Ethan testvére Jace <3 jajj én imádom őőőt. Kíváncsi lennék azért kinek a kedvence ő és kinek Marc? én ugye mivel a legelsőben is úgymond ő bukkant fel hamarabb és már akkor megvolt a tűz közte és Fayte között és mindig is szimpibb volt Jace mint Marc. De ugye utána nyilvánvaló volt ki a befutó persze bírtam őket Marckal de….. Nekem Jace a nyerő <3 Örültem, hogy most úgymond kicsit nagyobb, több szerepet kapott. Mit ne mondjak igencsak megkavarta a dolgokat az írónő és ami ezt a kavart illeti a legrosszabb, hogy ilyen szempontból olyan szép függővéget hagyott neki, hogy csak na.

Azt hittem guta ütést kapok, hogy nem kaptam választ a kérdésemre, hogy akkor most mi lesz????

Hogy pontosan mivel is? Tessék elolvasni. Azt mindenképp elérte az írónő, hogy NAGYON NAGYON várjam a kövit. És Jace imádlak <3

 Alig várom a következőt. Két rész van még ugyanis hátra:

Christina Lauren: Gyönyörű idegen

Egy sármos angol playboy. Egy lány, aki végül élni akar. És egy titkos viszony, ami a lehető legélénkebb színekben mutatja meg magát.
A fiatal pénzügyi zsenit, Sara Dillont, csalja a pasija, ezért elköltözik New Yorkba, hogy minden komolyabb elkötelezettség nélkül egyszerűen jól érezze magát. Egy bárban találkozik egy ellenállhatatlan, szexi, brit fickóval, és belemegy az egyéjszakás kalandba. De az a mód – és a sebesség –,
ahogyan leolvadnak a gátlásai, megváltoztatja a férfihoz való viszonyát: alkalmi partnerből ő lesz számára a Gyönyörű Idegen.
Az egész város tudja, hogy Max Stella imádja a nőket, Wall Street-i rosszfiús sármja számtalan trófeát hozott már neki, de Sara hatására gondolkodott el először azon, hogy talán mégis van valaki, aki a hálószobán túl is a partnere lehet.
Annál, hogy olyan helyen találkozzanak, ahol bárki beléjük botolhat, csak egy dolog ijesztőbb Sara számára: az, hogy egy privát helyen túl közel kerüljön Maxhez.

Hát kezdem ott, hogy ha gáz ha nem én imádtam az első részét is. Bár így, hogy ezt is elolvastam inkább arra csak annyit mondanék, hogy „tetszett, szerettem” mert erre mondom azt, hogy IMÁDOM :) Már most tuti, hogy ez a kedvenc részem a sorozatból. Pedig ezt is nagyon akartam de nemtudtam, hogy az első után és a sok hasonló témájú könyv után ami mostanában jön ki ez tud e valami újat mutatni. És jelentem, hogy számomra legalábbis tudott.


Megismerhettük Sarát akit a mocsok pasija megcsalt és elhagyva őt New yorkba költözik. Itt él a barátnője és az új főnöke akik nem mások mint az első rész párosa Chloe és Bennett :)

Egy fantasztikus este pedig megismeri a Wall Street-i rosszfiút (akit imádok).

Mit ne mondjak a találkozásuk az egyik kedvenc jelenetem és az az este. Szerintem nagyon jól kitalálták a lányok és nem csak ezt hanem az egész sztorit. A kapcsolatukat ami igencsak érdekesnek khmmm indult és folytatódott is. Nem maradhattak el ugye a 18 karikás részek sem és ezeknek kapcsán tették úgymond az írónők kicsit mássá a dolgokat mint amiket eddig olvashattunk.

Nekem legalábbis még nem rémlik, hogy ilyet olvastam volna és ez tetszett benne nagyon. Pedig már nem kevés ilyesféle romantikus, erotikus történetet kivégeztem. És a legtöbb sajnos tényleg elég rossz Szürke utánzat de ez most nekem nagyon is más volt és nagyon tetszett.

Maga azok a bizonyos 18 karikás részek is. Nem az a, hogy fejezzük ki minnél vulgárisabban a dolgokat hanem pont jól voltak megírva. Nem az a tömény hanem még az élvezhető kategória.

És Sara és Max igencsak érdekesen induló kapcsolata nagyon tetszett. Ahogy végig vitték ezt a bizonyos szálat szexel kapcsolatban ami eleinte összekötötte őket és ami idő közben egyre több lett. Ezzel kapcsolatban volt új nekem, hogy eléggé érdekes ízlésük volt a szex terén ami úgymond néha néha meglepett, hogy egek mikre vetemednek de nagyon tetszett. Néha akadt, hogy csak lestem.

Egy történet szerintem nagyon jó és szerethető karakterekkel, az elején megalkotta szabályokkal amiket hol sikerült betartania Sarának és Maxnek hol nem :) Imádtam őket, végig fent tartotta az érdeklődésem a történet és „sajnos” szinte faltam az oldalakat és nagyon nem akartam, hogy vége legyen mert imádtam :)

És tetszett, hogy azért az előző részből megismert páros Chloe és Bennett is fel fel bukkantak. Hiszen Chloe Sara barátnője és Bennett pedig a jómadár Maxet ismeri.

Ami egy úgymond mellékszereplőt illett Max egyik haverját és munkatársát Willt illető na őt bírtam még amikor éppen felbukkant. És örömmel láttam, hogy a következő történet egyik főszereplője ő lesz :))

Addig is akinek tetszett az első sőt ezt mindenkinek ajánlom mert lehet, hogy másnak nem mert nem is vagyunk egyformák de nekem tudott újat mutatni a történet és totálisan imádtam :) Virágszirom és a Gyönyörű idegen <3 szóval csak ajánlani tudom.

Jaci Burton - A tökéletes játék

Mick Riley, a profi futballista és nagyvilági életmódja a legutolsó dolog, amire Tara Lincoln partiszervezőnek szüksége van, annak ellenére, hogy a férfi forró és szenvedélyes egyéjszakás kalandjuk során már bebizonyította, nem csupán a pályán állja meg a helyét.
Tarát egy korábbi szerelmi csalódása olyan mélyen megsebezte, hogy többször nem akarja kitenni magát hasonló fájdalomnak.
Ám Mick a fejébe vette, hogy legyőzi a lány ellenállását és ebben semmi sem állíthatja meg. Tökéletes játékot eszel ki, hogy elnyerje Tara szerelmét.



 Ez is kivégezve. Nem is húzom a dolgot. Nagyon vártam ezt a könyvet, és egy csöppet csalódtam is benne. Lehet nem lesz meglepő ha leírom mi volt az oka, hogy nem egész 4 csillag lett.

Maga a történet nagyon jó volt, a szereplők is kedvelhetők, szerethetők. Sikerült néhány titkot is belevinni a szereplőkről ami érdekesebbé tette igaz Taraéra igen hamar fény derült. Utána már csak Mickkére kellett várni.

Tetszett, hogy Tara nem adta úgymond könnyen magát sőőt. Na de majd aki elolvassa megéri mire gondolok. Nagyon bírtam őket. És a többi mellékszereplőt is. Így mint a töriről írtam tetszett.

Egyetlen dolog ami sokat rontott az összképen te jó a töménytelen szexjelenet. Úristen attól már kész voltam. Na nem annyira olyan Szürke és Christian Grey stílusba de igencsak hajazta. Ismét csak annyit mondhatok ha már azokat a bizonyos úgymond utasításokat meglátom a lapot amit a pasi ad egy ilyen szituban a csajnak kész vagyok. Oké legyen benne nyilván várható is volt, de ez sok volt nekem.

Nemcsak ebben a könyvben a többségében már ha gáz ha nem mint itt is ezeket a részeket átlapoztam. És itt talán még Szürkénél is úgymond vulgárisabb volt egy némelyik rész. Szóval bőőven sok volt. Ez rontott nálam csak rajta. Egyébként a történettel nem volt semmi baj.

Visszatérve a szereplők Mick családját nagyon bírtam, főleg az öcsikéjét Gavint :D Nem mondok vele talán nagy dolgot, hogy lehet még olvashatunk róla mert van a könyv végén egy kis részlet a következőből. És talán ismét olvashatunk az egyik annyira nem kedvenc – legalábbis nekem – karakterről Lizről Mick asszisztenséről.

Na de tessék elolvasni a könyvet. Én a következőre nagyon kíváncsi leszek már csak Gavint miatt is mert úgy tűnik abban ezúttal a másik Riley fiú kerül sorra :))

 A következő részek borítói :)

J. Sterling: A hibátlan játék

Nem így és nem ezt akarták.
És mégis…
Két fiatal, Cassie Andrews és Jack Carter kezdi meg tanulmányait a főiskolai előkészítőn. Amikor Cassie megismeri az emelkedő csillagú baseballreménységet, Jacket, határozott szándéka, hogy nagy ívben elkerüli ezt a beképzelt fölényes alakot. Ám Jack egészen másképp képzeli: randizni akar a lánnyal.
Mindketten sérült lelkűek, tele bizalmatlansággal, félnek kitárulkozni a másik (és önmaguk) előtt, és így vágnak bele ebbe az érzelmi utazásba, amely a szerelemről és a megbocsátásról szól. De a hosszú út végén talán meg lehet ragasztgatni az összetört szíveket…
Mert az élet néha durva és kegyetlen, mielőtt gyönyörűvé válna…


 Kezdeném egy olyannal, hogy összességében tetszett a könyv. Azt nem mondom, hogy hűű mennyire imádtam és többször elolvasom majd, de tetszett.

Maga a történet is jó volt, de még jobb is lehetett volna ha az írónő kicsit kreatívabb. De mielőtt magára a sztorira rátérünk egy kicsit a szereplőkről. Cassie is szimpatikus volt többnyire bár igencsak ellentmondásos. Hiszen elvileg totál nem állhatta a pasit és gondolni sem tudott arra, hogy megadja magát neki közben pedig majd elalélt már a látványától is. Ahhoz képest mennyire ellenkezett a pasi iránt igencsak könnyen beadta a derekát. Én hagytam volna még teperni a srácot, de na ez van :D

Már a fülszöveg alapján szimpatikus volt Jack, tudtam, hogy bírni fogom a pasit. Nem mondom, hogy ez változott volna míg olvastam a történetet bár lehet, hogy nem éppen ezt vártam volna egy olyan pasitól akit így jellemeztek a fülszövegben.

Az elején nagyon is tetszett a pasi, jóképű, szexi a dögös és ugyanakkor beképzelt minden lány kedvence baseball játékos.

Ez idáig oké is volt de nekem valahogy túl gyorsan összehoztam az írónő a dolgokat. Egy randi és máris bele a közepébe. Nem éppen erre számítottam. Hogy ennyire gyorsan egyik pillanatról a másikra dúl a love. Én kicsit többet vagy hosszabban hagytam volna a srácot teperni vagy, hogy is mondjam :) nekem így gyorsan ellaposodott a dolog. Persze így is tetszett de kicsit mintha átment volna papucsba Jack is. Azért örültem amikor a nagypofájú, vagány, szexi Jackről olvashattunk. Bár volt egy pillanat amikor cseppet sem volt a szívem csücske. A történet fő bonyodalmában úgymond.

Ez a rész volt az ami nekem még igazán tetszett. Unalmas volt. Totálisan kiszámítható. Itt lehetett volna kreatívabb az írónő, hogy valami olyan bonyodalmat visz a történetbe amit mit tudom én nem egy tipikus szappanoperából vett. Ugyanis minden másodikban ez a fő bonyodalom okozója.

Ez a része miatt lett végül csak 4 csillag.

Egyébként a vége viszont tetszett. Ott ismét bírtam Jacket is és aranyosak voltak Cicussal :)

 Összességében nagyon bírtam még a kettejük pillanatait, főleg mikor Jack a beszólásai terén is toppon volt. Azokat nagyon bírtam.

Mondom nekem csak ez a hirtelen gyorsan összejövünk dolog és az említett „bonyodalom” volt ami nem tetszett. Ennek ellenére nem volt rossz. Nem bántam meg, hogy elolvastam noha nekem amolyan elolvastam, szép volt jó volt kategória.